Kedves Olvasó!

Úgy illik, hogy jó házigazdaként pár szót írjak az ide látogató, internetes útján már megfáradt vendég részére, hogy megismerhesse az oldal mögött rejtőző embert és azt a célt, melyet maga elé tűzött.

Árkosligeti "Kócos" Dráva a 2004.09.13-i  kecskeméti kiállításon. Évekkel ezelőtt családommal Bajára családi házba költöztünk és némi korlátozással ugyan de végre mód nyílt arra, hogy állatok gazdagítsák életünket. Gyermekeink első kérése egy kiskutya volt, ami egybeesett szülői elképzelésünkkel is. Az persze alapos mérlegelés tárgyát képezte, hogy milyen fajta legyen. Nagyon sok szempontot igyekeztünk szem előtt tartani, de talán a legfontosabb az volt, hogy a kis jószág gyermekeinkkel a lehető legjobb kontaktusban legyen majd. Feleségemmel mindketten úgy gondoltuk, hogy leghelyesebb a hazai fajták között körülnézni, hiszen miért ékeskedjünk idegen tollakkal, ha a sajátunk is megteszi. Alapos utánajárást követően döntöttünk a PUMI mellett. Akkor még nem tudtuk, hogy nem elég egy fajtát kiválasztani, de azt is alaposan meg kell nézni, hogy honnan vesz az ember kutyát. Most már a leghatározottabban úgy gondolom, hogy az átlag kutyavásárló hibájába estünk. Azt hittük, hogy a minőség mindenhol ugyanaz és nem várunk hanem az első adandó alkalommal pumi kölyköt veszünk. Így aztán első kutyusunk a fajtatiszta pumi külső és belső jellemzőinek mellőzése nélkül cseperedett fel nálunk, persze azóta is velünk van. Esetünket nem panaszként hanem intő példaként írom le, mert mi is tanultunk belőle. Második kutyánk a történtek ellenére még mindig a pumik nemzetségéből került ki, de már sokkal nagyobb körültekintés mellett választottunk. Sok hely kéne leírni, hogy mennyi örömet és boldogságot hozott otthonunkba és mennyire beigazolta a fajtáról leírtakat új kiskutyánk.

Árkosligeti "Kócos" Dráva terel. (fotó: Árkosi József) Amint az ember egy igazi magyar pásztorkutya tulajdonosa lesz ellenálhatatlan vágyat érez, hogy csak egyetlen egyszer, de kipróbálja, hogy buzog-e kutyájában az a híres terelőösztön. Velünk is így esett a dolog. Hála az évszázadokon át tartó sokszor nagyon kegyetlen szelekciónak pásztorterrierünk a pumi mérhetetlen inteligenciával és szinte kitörölhetetlen terelőöszönnel rendelkezik. Ezért aztán minden gazdit hihetetlen lelkesedéssel és büszkeséggel tölt el, amikor kutyája (aki talán először lát birkát életében) oly mérhetetlen magabiztossággal kezdi el gardírozni az elé kerülő nyájat, mintha világ életében csak ezt csinálta volna.

Van egy mondás miszerint: egyszer pumi, mindörökké pumi. Bár varga betűkkel olvashattam csak ezen sorokat a tapasztalat könyvéből, de kétségtelenül igaz. Sőt azzal is megtoldom, hogy a mindörökké nem csak a jövőt foglalja magában. Aki magyar pásztorkutyát vesz az nem csupán egy hűséges társat vesz, hanem egyben a nemzeti múlt egy darabkáját is magáénak tudhatja.

Pusztasarja Besenyő "Jónás" 4 hónapos. (Szürkén született pumi.) Hamar megfogant bennünk a gondolat, hogy ezt az egyedülálló nemzeti kincset nem hagyhatjuk veszni. Ezért kezdtük érlelni a gondolatot, hogy egyszer tenyésztői lehessünk a fajtának. Azonban ez komoly felelősséget is jelent, jelesül azt, hogy a HUNGARICUM-nak kikiáltott fajtát olyannak őrizzük meg, mint ami ilyen nemessé emelte. Azonban nehéz lenne elvárni, hogy a tenyésztők hasonlóan kemény szelektálást hajtsanak végre a ma születő egyedek tekintetében, mint elődeink. A tenyésztésbe vonás,  véleményem szerint, viszont kizárólag a kiváló külső és belső tulajdonságok együttes megléte mellett szabad.

Keve Dóra fiatal felvezetőként Árkosligeti "Kócos" Drávával Dr. Hudák Péter küllembíró társaságában. (2005.06.12.) Lehetőségeinkhez mérten tehát az előbbi alapelvhez híven a tenyészet alapító szukánkat kutyakiállításokra hordtuk. A küllembírók véleménye alapján sikerült elérni legmagasabb hazai  kvalifikációt. Emellett terelőösztön próbára és terelőversenyre vittük, ahol szintén sikeresen szerepelt. Bár a csípőizületi problémák öröklődési mivoltán a tudomány véleménye még megoszlik talán érthető, hogy a tökéletességre való törekvés ezen vizsgálatot is kipréseltette belőlünk. Így nyugodtan mondhatjuk, hogy tenyészet alapító szukánk Árkosligeti "Kócos" Dráva mindennemű minősítéssel és vizsgálattal rendelkezik, ami a mai pumik tenyészthetőségi szelekciójához "kell". A kell szó idézőjeles mivolta azt jelenti, hogy hivatalosan érvényben levő szabályozás nem ilyen szigorú.

Rackáink. (2005.05.01) A belső tulajdonságok alaposabb felszínrehozása érdekében racka juhokat vásároltunk és próbáltuk megteremteni a pumi természetes közegét. Hamarosan lehetőséget tudunk biztosítani az országban harmadik bázisként terelőösztön próbára és terelés gyakorlásra is. Addig sem tétlenkedünk, hiszen megalapoztuk Baján az agility sport lehetőségét, mely 100 km-es vonzáskörzetben az egyetlen hely az ezen sport után érdeklődőknek. Ezen két szabadidős tevékenység nem csak kellemes időtöltés a gazdik és kutyáik számára, de lehetőséget nyújt egymás alaposabb megismerésére is. Amiért fontosnak tartjuk itt is megemlíteni a terelést és az agilityt az kizárólag a tenyésztési érték megállapítása és a szelekcióban betöltött szerep.

Pusztasarja Babina 6 hetes. (2005.11.01.) Nem hallgathatjuk el, hogy egy megfelelő párosítás kiválasztása után is  az ember erőfeszítéseit a természet egyetlen tollvonással semmissé teheti, hiszen a genetika sok csapdát rejteget a tenyésztő számára. A születendő utódok még a legjobb szándék mellett sem biztos, hogy meghozzák a kívánt sikert. De talán nem túlzás, ha úgy fogalmazunk, hogy egy megfelelően előkészített és jól átgondolt tenyészcél mindenképpen nagyobb biztosítékot jelent a kutyára vágyó leendő gazdik számára, mint annak mellőzése. Tenyészetünk célja tehát, hogy minél tökéletesebb pumi utódokat segíthessünk világra.

Baja, 2006. január 1.

Keve Gábor